Wine Grapes – Excerpt From: Robinson, Jancis; Harding, Julia; Vouillamoz, Jose.

“Wine Grapes (9780062325518)”. Apple Books.

Kadarka

Variety of uncertain origin producing gentle, fresh reds in Eastern Europe.

Berry colour: black

PRINCIPAL SYNONYMS: Branicevka (Croatia), Cadarcă or Cadarcă Neagră (Romania), Cadarcă de Miniş (Romania), Fekete Budai (Hungary), Gamza * (Bulgaria), Gamza de Varna (Bulgaria), Gomza (Croatia), Gumza, Gymza * (Bulgaria), Kadarka Kék, Kallmet (Albania), Lugojană (Romania), Skadarka (Croatia, Serbia), Törökszőlő (Hungary), Varnenska Gimza (Bulgaria)”

ORIGINS AND PARENTAGE

Kadarka is said to have been introduced to Hungary from the Balkans, either by Serbians, which fits with Kadarka being the Slavic name for Scutari, a lake (also known as Skadar) between Montenegro and Albania, and with the fact that the variety was once cultivated under the synonym Skadarka in Croatia and Serbia (Levadoux 1956; Galet 2000; Rohály et al. 2003), or by Turks, hence its synonym Törökszőlő (‘Turkish grape’). It is conceivable that it made its way to Hungary via Bulgaria, where it is still widely planted under the synonym Gamza, and where it is considered to be indigenous. It is also said to be indigenous to the region of Miniş near Arad in western Romania, where the first sweet Aszú-style red wine was made from shrivelled Cadarcă grapes in 1744 (Dejeu 2004). The exact origin of Kadarka remains unknown but it lies somewhere within the Balkan-Pannonian area.

Kadarka was used to breed BÍBORKADARKA, PROBUS and RUBINTOS.

OTHER HYPOTHESES

Kadarka is sometimes said to originate from Asia Minor (Dejeu 2004) but there is no evidence to support this hypothesis.

VITICULTURAL CHARACTERISTICS

Productive, late budding and ripening. Compact bunches of medium-sized berries. Good drought resistance but sensitive to low winter temperatures and susceptible to botrytis bunch rot. Best suited to loess soils and bushvine growth.

WHERE IT’S GROWN AND WHAT ITS WINE TASTES LIKE

Statistically Kadarka has been in decline in Hungary in recent decades but it is still popular with consumers for its medium body, gentle tannins, fresh acidity, lightly spicy aromas and overall elegance, with some similarity to PINOT NOIR (Rohály et al. 2003). Nor is it without champions among producers, even though it is sometimes difficult to ripen fully. Wines are not typically deep in colour and Kadarka is also very good for rosé. Cultivated in most of Hungary’s wine regions, its heartland is in the south, in Szekszárd and Villány, but it is quite widely planted in Eger, where it is used in the red blend called Egri Bikavér or Bull’s Blood of Eger. However, BLAUFRÄNKISCH, known as Kékfrankos in Hungary, is easier to grow and vinify and has therefore been gaining ground at the expense of Kadarka. Recommended producers include Dúzsi, Eszterbauer, Heimann, Takler, Ferenc Vesztergombi and Péter Vida in Szekszárd and St Andrea in Eger. Total plantings of Kadarka in Hungary in 2008 were down to 666 hectares (1,646 acres) but plantings are likely to increase, particularly in Szekszárd, as progress is made in clonal research to find healthier plant material. Some older vines such as those in Oszkár Maurer’s centenarian vineyard over the border in Serbia show better disease resistance and produce more richly flavoured wines.

Under the name Gamza, the variety is widely planted in Bulgaria (3,169 ha/7,831 acres in 2009), particularly in Vidin, Pleven and Suhindol in the north, and it is also found in the Republic of Macedonia. As Kallmet, this variety is one of the more important red varieties in Albania, planted mainly around Lake Skadar, which straddles the border with Montenegro in the north, and to a lesser extent in the centre of the country. Arbëri, for example, produce a varietal wine. Romania’s 47 ha (116 acres; 2008) are in the west of the country, both in the southerly region of Oltenia and further north – closer to Hungary – in Miniş Măderat (eg Wine Princess).

 

 

 

– Szerzők: Jancis Robinson, Julia Harding, Jose Vouillamoz

– A könyv az eddig született legátfogóbb mű a világ borszőlőiről. A szőlőfajták DNS-kutatásai az egyik szerző, a svájci Jose Vouillamoz genetikus nevéhez fűződnek.

– A könyvről bővebb információ és vásárlás itt.

Ismeretlen eredetű szőlőfajta, amely könnyű, friss vörösbort ad Kelet-Közép Európában.

A bogyó színe: kék

Főbb szinonímái: Branicevka (Horvátország), Cadarcă vagy Cadarcă Neagră (Románia), Cadarcă de Miniş (Románia), Fekete Budai (Magyarország), Gamza (Bulgária), Gamza de Varna (Bulgária), Gomza (Horvátország), Gumza, Gymza (Bulgária), Kadarka Kék, Kallmet (Albánia), Lugojană (Románia), Skadarka (Horvátország, Szerbia), Törökszőlő (Magyarország), Varnenska Gimza (Bulgária)

EREDET ÉS ROKONSÁG

A kadarka állítólag a Balkánról érkezett Magyarországra, az egyik feltevés szerint a szerbek közvetítésével – ezt alátámasztja, hogy a Montenegró és Albánia között található Scutari tó szláv neve Kadarka (vagy Skadar), és ezt a feltevést igazolja az is, hogy valaha termesztettek kadarkát Horvátország és Szerbia területén skadarka néven (Levadoux 1956; Galet 2000; Rohály 2003). A másik hipotézis szerint a kadarkát a törökök hozták Magyarországra, ezért nevezik sokan törökszőlőnek. Az is feltehető, hogy Bulgárián keresztül jutott el Magyarországra, Bulgáriában ugyanis széles körben elterjedt gamza néven, és helyi szőlőfajtának tartják. Ugyancsak helyi szőlőfajtaként tekintenek rá Romániában, az Arad közelében fekvő Ménesi borvidéken, ahol az első aszú stílusú, édes vörösbor készült töppedt szőlőből, cadarcă szőlőből 1744-ben (Dejeu 2004). A kadarka pontos eredetét továbbra is homály fedi, de minden bizonnyal a Balkán-Pannon térség a szülőhazája.

A kadarka szőlőfajta keresztezésével született a BÍBORKADARKA, a PROBUS és a RUBINTOS szőlőfajta.

EGYÉB HIPOTÉZISEK

Vannak, akik szerint a kadarka Kis Ázsiából származik (Dejeu 2004), de ennek alátámasztására nincsenek bizonyítékok.

SZŐLÉSZETI TULAJDONSÁGAI

Bő termő, későn rügyező és későn érő szőlőfajta. Tömött fürtjeiben közepes méretű bogyók ülnek. Jó szárazság tűrő, de érzékeny a téli fagyokra és hajlamos a botritizálódásra, illetve a rothadásra. A leginkább a löszös talajt és a bakművelést kedveli.

HOL TERMESZTIK ÉS MILYEN BORT AD

A statisztikák szerint a kadarka termőterülete az elmúlt évtizedekben csökkent Magyarországon, de még most is népszerű a fogyasztók körében közepes teste, visszafogott tanninjai és friss savai miatt, de kedvelik enyhén fűszeres aromáit és eleganciáját is, amely némiképpen a pinot noirhoz is hasonlítható (Rohály 2003). És bár nehéz tökéletes érettséget elérni a kadarkánál, jónéhány termelőnek sikerült már kiemelkedő bort készíteni belőle. A kadarka bora általában nem különösebben mély színű és rozénak is ideális.

Magyarország legtöbb borvidékén megtalálható, de a kadarkavilág közepe délen van, Szekszárd és Villány térségében, bár Egerben is nagyobb mennyiségben termesztik, ahol az Egri Bikavér egyik összetevője. Mivel azonban a kékfrankost könnyebb termeszteni és könnyebb belőle jó bort készíteni, az utóbbi időben egyre nagyobb teret hódított a kadarka kárára. Néhány javasolt termelő: Dúzsi, Eszterbauer, Heimann, Takler, Vesztergombi Ferenc és Vida Péter Szekszárdon, illetve a St. Andrea Egerben.

Magyarországon az összes kadarkaterület 2008-ban 666 hektárig csökkent, de a területek valószínűleg növekedni fognak, főleg Szekszárdon, ahol a klónszelekciós kutatásoknak köszönhetően sikerült egészségesebb, ellenállóbb kadarkát találni. Néhány öreg tőke, mint a magyar határ szerb oldalán található Maurer Oszkár százéves tőkéje jobb ellenállóképességet mutat és gazdagabb ízű borokat ad.

Bulgáriában gamza néven igen elterjedt a kadarka, 2009-ben 3169 hektárt tartottak számon. Főleg az északi Vidin, Pleven és Suhindol térségében jellemző, de találunk Macedóniában is. Albániában ez az egyik legfontosabb szőlőfajta, ott kallmet néven ismert, és főleg a Skadar tó környékén termesztik. Romániában 2008-ban mindössze 47 hektár volt az ország nyugati felén, a déli Olténiában, illetve az északibb – Magyarországhoz közeli – Ménesi borvidéken (itt a Wine Princess élén Balla Géza készít belőle borokat).