Historic DNA discovery: Turkish Kolorko identified as Hungary’s Furmint

The world-famous grape geneticist, Dr José Vouillamoz, has just revealed his findings about Turkish Kolorko grape at Wine Paris. Turkish Kolorko and Hungarian Furmint are the same varieties.

Press release
A major ampelographic discovery has revealed that the Turkish grape variety Kolorko is genetically identical to Furmint, the iconic white grape of Hungary’s Tokaj region.
The identification was made through DNA profiling by Swiss grape geneticist Dr José Vouillamoz, following the analysis of Kolorko samples provided by Seyit Karagözoğlu of Paşaeli Winery. The result was independently confirmed through repeated testing, leaving no doubt about the genetic identity of the two varieties.

How could Furmint travel to Turkey?

Kolorko is cultivated in the Thrace region of Turkey, between Şarköy and Tekirdağ, under strong maritime influence from the Sea of Marmara. According to Seyit Karagözoğlu and István Szepsy Jr., one of the most famous producers of Furmint in Tokaj, the most plausible historical explanation for this shared identity dates back to the early 18th century. After his defeat in 1708 against the Habsburgs, Prince Francis II Rákóczi, leader of the Hungarian independence movement, lived in exile in Poland, France and finally in the Ottoman Empire where he settled in Tekirdağ (then Rodosto), accompanied by many Hungarian nobles. Although no written record confirms the transport of vine cuttings, this historical context provides a compelling framework for the introduction of Furmint into Ottoman Thrace.

Same grape, different stories

Over recent decades, Kolorko nearly disappeared from Turkish vineyards. Thanks to Paşaeli Winery’s conservation efforts over the past 20 years, the variety has now been rescued from extinction, and a varietal wine has been made since 2009. “This discovery shows how deeply wine is connected to European history,” says Dr Vouillamoz. “Kolorko and Furmint are the same grape variety, yet their wines tell different stories, shaped by climate, culture and time.” István Szepsy Jr., who is very excited by this discovery, says: “The identification of Kolorko as Furmint represents a rare and powerful example of how modern genetics can reconnect forgotten chapters of viticultural history, linking Hungary and Turkey through a shared grape heritage spanning more than three centuries.”
It will be very interesting to organise comparative tastings of Kolorko vs. Furmint in the future.

An earlier article from the Turkey based The Quirky Cork with a review of Paşaeli  Kolorko
https://thequirkycork.com/pasaeli-wines/

– Szerzők: Jancis Robinson, Julia Harding, Jose Vouillamoz

– A könyv az eddig született legátfogóbb mű a világ borszőlőiről. A szőlőfajták DNS-kutatásai az egyik szerző, a svájci Jose Vouillamoz genetikus nevéhez fűződnek.

– A könyvről bővebb információ és vásárlás itt.

Ismeretlen eredetű szőlőfajta, amely könnyű, friss vörösbort ad Kelet-Közép Európában.

A bogyó színe: kék

Főbb szinonímái: Branicevka (Horvátország), Cadarcă vagy Cadarcă Neagră (Románia), Cadarcă de Miniş (Románia), Fekete Budai (Magyarország), Gamza (Bulgária), Gamza de Varna (Bulgária), Gomza (Horvátország), Gumza, Gymza (Bulgária), Kadarka Kék, Kallmet (Albánia), Lugojană (Románia), Skadarka (Horvátország, Szerbia), Törökszőlő (Magyarország), Varnenska Gimza (Bulgária)

EREDET ÉS ROKONSÁG

A kadarka állítólag a Balkánról érkezett Magyarországra, az egyik feltevés szerint a szerbek közvetítésével – ezt alátámasztja, hogy a Montenegró és Albánia között található Scutari tó szláv neve Kadarka (vagy Skadar), és ezt a feltevést igazolja az is, hogy valaha termesztettek kadarkát Horvátország és Szerbia területén skadarka néven (Levadoux 1956; Galet 2000; Rohály 2003). A másik hipotézis szerint a kadarkát a törökök hozták Magyarországra, ezért nevezik sokan törökszőlőnek. Az is feltehető, hogy Bulgárián keresztül jutott el Magyarországra, Bulgáriában ugyanis széles körben elterjedt gamza néven, és helyi szőlőfajtának tartják. Ugyancsak helyi szőlőfajtaként tekintenek rá Romániában, az Arad közelében fekvő Ménesi borvidéken, ahol az első aszú stílusú, édes vörösbor készült töppedt szőlőből, cadarcă szőlőből 1744-ben (Dejeu 2004). A kadarka pontos eredetét továbbra is homály fedi, de minden bizonnyal a Balkán-Pannon térség a szülőhazája.

A kadarka szőlőfajta keresztezésével született a BÍBORKADARKA, a PROBUS és a RUBINTOS szőlőfajta.

EGYÉB HIPOTÉZISEK

Vannak, akik szerint a kadarka Kis Ázsiából származik (Dejeu 2004), de ennek alátámasztására nincsenek bizonyítékok.

SZŐLÉSZETI TULAJDONSÁGAI

Bő termő, későn rügyező és későn érő szőlőfajta. Tömött fürtjeiben közepes méretű bogyók ülnek. Jó szárazság tűrő, de érzékeny a téli fagyokra és hajlamos a botritizálódásra, illetve a rothadásra. A leginkább a löszös talajt és a bakművelést kedveli.

HOL TERMESZTIK ÉS MILYEN BORT AD

A statisztikák szerint a kadarka termőterülete az elmúlt évtizedekben csökkent Magyarországon, de még most is népszerű a fogyasztók körében közepes teste, visszafogott tanninjai és friss savai miatt, de kedvelik enyhén fűszeres aromáit és eleganciáját is, amely némiképpen a pinot noirhoz is hasonlítható (Rohály 2003). És bár nehéz tökéletes érettséget elérni a kadarkánál, jónéhány termelőnek sikerült már kiemelkedő bort készíteni belőle. A kadarka bora általában nem különösebben mély színű és rozénak is ideális.

Magyarország legtöbb borvidékén megtalálható, de a kadarkavilág közepe délen van, Szekszárd és Villány térségében, bár Egerben is nagyobb mennyiségben termesztik, ahol az Egri Bikavér egyik összetevője. Mivel azonban a kékfrankost könnyebb termeszteni és könnyebb belőle jó bort készíteni, az utóbbi időben egyre nagyobb teret hódított a kadarka kárára. Néhány javasolt termelő: Dúzsi, Eszterbauer, Heimann, Takler, Vesztergombi Ferenc és Vida Péter Szekszárdon, illetve a St. Andrea Egerben.

Magyarországon az összes kadarkaterület 2008-ban 666 hektárig csökkent, de a területek valószínűleg növekedni fognak, főleg Szekszárdon, ahol a klónszelekciós kutatásoknak köszönhetően sikerült egészségesebb, ellenállóbb kadarkát találni. Néhány öreg tőke, mint a magyar határ szerb oldalán található Maurer Oszkár százéves tőkéje jobb ellenállóképességet mutat és gazdagabb ízű borokat ad.

Bulgáriában gamza néven igen elterjedt a kadarka, 2009-ben 3169 hektárt tartottak számon. Főleg az északi Vidin, Pleven és Suhindol térségében jellemző, de találunk Macedóniában is. Albániában ez az egyik legfontosabb szőlőfajta, ott kallmet néven ismert, és főleg a Skadar tó környékén termesztik. Romániában 2008-ban mindössze 47 hektár volt az ország nyugati felén, a déli Olténiában, illetve az északibb – Magyarországhoz közeli – Ménesi borvidéken (itt a Wine Princess élén Balla Géza készít belőle borokat).