Wine Grapes book

KADARKA a Wine Grapes című könyvben

– Szerzők: Jancis Robinson, Julia Harding, Jose Vouillamoz

– A könyv az eddig született legátfogóbb mű a világ borszőlőiről. A szőlőfajták DNS-kutatásai az egyik szerző, a svájci Jose Vouillamoz genetikus nevéhez fűződnek.

– A könyvről bővebb információ és vásárlás itt.

Ismeretlen eredetű szőlőfajta, amely könnyű, friss vörösbort ad Kelet-Közép Európában.

A bogyó színe: kék

Főbb szinonímái: Branicevka (Horvátország), Cadarcă vagy Cadarcă Neagră (Románia), Cadarcă de Miniş (Románia), Fekete Budai (Magyarország), Gamza (Bulgária), Gamza de Varna (Bulgária), Gomza (Horvátország), Gumza, Gymza (Bulgária), Kadarka Kék, Kallmet (Albánia), Lugojană (Románia), Skadarka (Horvátország, Szerbia), Törökszőlő (Magyarország), Varnenska Gimza (Bulgária)

EREDET ÉS ROKONSÁG

A kadarka állítólag a Balkánról érkezett Magyarországra, az egyik feltevés szerint a szerbek közvetítésével – ezt alátámasztja, hogy a Montenegró és Albánia között található Scutari tó szláv neve Kadarka (vagy Skadar), és ezt a feltevést igazolja az is, hogy valaha termesztettek kadarkát Horvátország és Szerbia területén skadarka néven (Levadoux 1956; Galet 2000; Rohály 2003). A másik hipotézis szerint a kadarkát a törökök hozták Magyarországra, ezért nevezik sokan törökszőlőnek. Az is feltehető, hogy Bulgárián keresztül jutott el Magyarországra, Bulgáriában ugyanis széles körben elterjedt gamza néven, és helyi szőlőfajtának tartják. Ugyancsak helyi szőlőfajtaként tekintenek rá Romániában, az Arad közelében fekvő Ménesi borvidéken, ahol az első aszú stílusú, édes vörösbor készült töppedt szőlőből, cadarcă szőlőből 1744-ben (Dejeu 2004). A kadarka pontos eredetét továbbra is homály fedi, de minden bizonnyal a Balkán-Pannon térség a szülőhazája.

A kadarka szőlőfajta keresztezésével született a BÍBORKADARKA, a PROBUS és a RUBINTOS szőlőfajta.

EGYÉB HIPOTÉZISEK

Vannak, akik szerint a kadarka Kis Ázsiából származik (Dejeu 2004), de ennek alátámasztására nincsenek bizonyítékok.

SZŐLÉSZETI TULAJDONSÁGAI

Bő termő, későn rügyező és későn érő szőlőfajta. Tömött fürtjeiben közepes méretű bogyók ülnek. Jó szárazság tűrő, de érzékeny a téli fagyokra és hajlamos a botritizálódásra, illetve a rothadásra. A leginkább a löszös talajt és a bakművelést kedveli.

HOL TERMESZTIK ÉS MILYEN BORT AD

A statisztikák szerint a kadarka termőterülete az elmúlt évtizedekben csökkent Magyarországon, de még most is népszerű a fogyasztók körében közepes teste, visszafogott tanninjai és friss savai miatt, de kedvelik enyhén fűszeres aromáit és eleganciáját is, amely némiképpen a pinot noirhoz is hasonlítható (Rohály 2003). És bár nehéz tökéletes érettséget elérni a kadarkánál, jónéhány termelőnek sikerült már kiemelkedő bort készíteni belőle. A kadarka bora általában nem különösebben mély színű és rozénak is ideális.

Magyarország legtöbb borvidékén megtalálható, de a kadarkavilág közepe délen van, Szekszárd és Villány térségében, bár Egerben is nagyobb mennyiségben termesztik, ahol az Egri Bikavér egyik összetevője. Mivel azonban a kékfrankost könnyebb termeszteni és könnyebb belőle jó bort készíteni, az utóbbi időben egyre nagyobb teret hódított a kadarka kárára. Néhány javasolt termelő: Dúzsi, Eszterbauer, Heimann, Takler, Vesztergombi Ferenc és Vida Péter Szekszárdon, illetve a St. Andrea Egerben.

Magyarországon az összes kadarkaterület 2008-ban 666 hektárig csökkent, de a területek valószínűleg növekedni fognak, főleg Szekszárdon, ahol a klónszelekciós kutatásoknak köszönhetően sikerült egészségesebb, ellenállóbb kadarkát találni. Néhány öreg tőke, mint a magyar határ szerb oldalán található Maurer Oszkár százéves tőkéje jobb ellenállóképességet mutat és gazdagabb ízű borokat ad.

Bulgáriában gamza néven igen elterjedt a kadarka, 2009-ben 3169 hektárt tartottak számon. Főleg az északi Vidin, Pleven és Suhindol térségében jellemző, de találunk Macedóniában is. Albániában ez az egyik legfontosabb szőlőfajta, ott kallmet néven ismert, és főleg a Skadar tó környékén termesztik. Romániában 2008-ban mindössze 47 hektár volt az ország nyugati felén, a déli Olténiában, illetve az északibb – Magyarországhoz közeli – Ménesi borvidéken (itt a Wine Princess élén Balla Géza készít belőle borokat).