open

7 kis lépés egy borászhonlap jobbítására

Online térben élünk, most különösen. Többet érintkezünk a telefonunkon vagy a számítógépünkön keresztül, mint szemtől szembe, és bizony sokan több bort rendelnek online, mint amennyit borbárban vagy étteremben fogyasztanak. Éppen ezért a weboldalak fontosabbak, mint valaha. Jó hír, hogy a csili-vili, bonyolult weboldalak kora leáldozott, az egyszerűség értékesebb. Pár dolgot viszont érdemes átnézni.

1. A filozófiánk, a történetünk… – jó, de kié?

Borszakíróként végtelenszer keresünk fel honlapokat, és bizony nem egy borászatnál találkoztunk egy könnyen kiküszöbölhető, de zavaró hibával – azzal, hogy sehol nem szerepel a tulajdonos / borász neve. Ékesen szól a hitvallásáról, de nincs aláírás, nem tudjuk meg, hogy kinek az érdeme a sok szép gondolat. A Kapcsolatok menüpontnál sem derül ki, hogy ki az, akinek a nevéhez köthető egy birtok. A céginfó persze segíthet, de gyakran a tulajdonos személye titok, így ez nem visz előbbre.

Ha tehát megfogalmazzuk a filozófiánkat, írjuk is alá, lehetőleg titulussal. A Kapcsolatok menüpontban pedig célszerű több nevet is felsorolni titulussal, elérhetőséggel, hogy az érdeklődő tudja, kihez forduljon értékesítési, és kihez szakmai kérdésekben.

blank

2. Nagy divat a muzeális rozé?

Tényleg a 2015-ös rozéja van forgalomban? És most is friss és ropogós, ahogy a honlapon szerepel? Nyilván nem, annyi történt példánk esetében, hogy nem frissítették az évjáratokat. Ami egy kis borászatnál abszolút érthető, kicsi a csapat, sok a tennivaló. Ha nincs kapacitás az évenkénti frissítésre, és nagyjából ugyanúgy készülnek a borok minden évjáratban, akkor célszerű évjárat nélküli szöveget megfogalmazni, ez nem bűn. Köztes megoldásként hasznos lehet egy általános leírás palackfotóval (hogy szoktuk készíteni, hogy néz ki), és alá lehet írni az egyes évjáratok díjait, eredményeit, illetve azt is, hogy most melyik évjárat van forgalomban.

sommelier

3. Minden évben ugyanolyan szedres és ugyanolyan bársonyos?

Aligha. A lusta marketingesek azonban néha csak az évjáratot írják át, a borleírást változatlanul hagyják. Ennél már jobb megoldás a 2-es pontban vázolt általános leírás. Ha egy birtok mégis szeretne minden évjáratú borát külön bemutatni, akkor viszont venni kell a fáradságot, és új borleírást is kell írni. A vásárlók nem biztos, hogy kiszúrják az ilyen hanyagságot, de a borszakírók igen. Jó megoldás, ha idézünk – a magazinok tesztjei, a bloggerek leírásai segíthetnek, de az idézetnél fontos pontosan megjelölni a forrást, linkkel együtt.

dogs

4. A kevesebb itt pláne több

Minél bonyolultabb egy honlap, annál idegesebb lesz a kedves érdeklődő, ha nem találja meg, amit keres. Ugyan ott kevesen tartanak, mint a piemonti Gaja – akinek a honlapján mindössze egy fekete felületet látunk egyetlen sorral: a birtok címével és elérhetőségeivel –, de mindenkinek hasznos szem előtt tartani a minimalizmus elvét. Célszerű 4-5 témát kiválasztani, amelyek az adott borászat számára kiemelten fontosak. Ha nincs kapacitásunk folyamatosan új híreket feltölteni, akkor ne legyen „Hírek” vagy „Aktualitások” menüpont, mert szomorú látni aktualitásként egy 2017. januári hírt… Ha fontos a termőterület, akkor mutassuk be őket részletesen, ha viszont egy mondatkánál többet nem tudunk a dűlőről mondani, akkor elég a dűlőszelektált borok leírásánál említeni. Ha nincs komolyabb vendégfogadási lehetőség, akkor elég a Kapcsolatok menüpontnál kiírni a nyitva tartást, ha viszont van minden a szállástól a traktortúráig, akkor lehet, hogy több menüpont is kell a vendégfogadásra.

labirinth

5. Elvégre eladni akar, nem?

Milyen okból keres fel valaki egy borászat-honlapot? Esetleg újságíró, és ír róla. Rendezvényszervező, és invitálni akarja a borászatot. Borturista, aki az utazását szervezi. Ezek mind esélyesek, de a legtöbb biztosan az, aki meg szeretne venni egy bort az adott pincészettől. Gyakori már a webshop, de gyakori az is, hogy megfelelő szállítócég hiányában olyan drágán szállít a borászat, hogy nem éri meg tőle rendelni. Ilyenkor hasznos tudni, hogy hol kaphatók az adott borászat termékei. Tehát ne sajnáljuk összeírni, hogy az országban hol, milyen boltban, milyen címen találhatók meg a termékek, ezt jó esetben nem kell évente frissíteni. Ha van angol nyelvű verzió, ott pedig még ennél is fontosabb megnevezni a külföldi partnereket.

export

6. Kicsi ez az ország

És el is értünk a nemzetköziség kérdéséhez. Ma már a legtöbb borászat számára fontos (lenne) külpiacot is találni, a hazai fogyasztók nem tudnak minden termelőt eltartani. Ehhez viszont elengedhetetlen a weboldal angol nyelvű verziója. A fordítás néhány tízezer forintból megvan, és a weboldalak úgynevezett „template”-jei (az alap formátum, a képek, szövegek elrendezése) szinte mind tartalmazzák a többnyelvű funkciót. A google translate használata nem ajánlott, láttunk már megmosolyogni való, sőt röhejes fordítást is… Inkább bízza profira, olyanra, aki otthon van a boros szaknyelvben.

forign

7. Ne mondja, mutassa!

Képek, képek és képek – nem győzzük mondani. Hiába írja le, hogy milyen mesés házi finomságokkal várja a kóstolni vágyókat, sokkal többet mond egy gusztusos kép – nem beszélve arról, hogy a vendég tényleg tudja, hogy mire számíthat.
Hasznos az is, ha nem húsz teljesen egyforma szőlőterület fotóját látjuk. Egy pillangó a szőlőlevélen, a talaj egy dolgos kézben, a szőlősor egy szokatlan szögből jobban megragadja a szemet, mint a sok unalmas kép (ami persze csodálatosan értékes lehet, de a képről ez nem derül ki). Persze az is igaz, hogy bár a mai telefonok már a legkomolyabb fényképezőgépek minőségét hozzák, a fotózáshoz „szem” is kell, meg kell látni, hogy mitől lesz jó egy kép. Érdemes párévente hívni egy profi fotóst, aki készít 50-60 képet, azzal néhány évig meglesz a birtok, jut még a közöségi oldalakra is.

Bízza profikra, jó áron!

A Nemos Creative Kft. weboldal-készítés terén több hazai és külföldi boros vonatkozású referenciával rendelkezik, ilyen például itthon a Nemos Creative közreműködésével megvalósult új Csányi Pincészetweboldal, a Sabar, a Bararczi vagy az Agárdi Pálinka angol fordítása, de nagy büszkeségünk a Steven Spurrier nevével fémjelzett Académie du Vin Library, a Wines of Hungary UK vagy természetesen a saját kiadvány, a Hungarianwines.eu.
Vállalunk weblapkészítést (akár webshoppal) és fordítást magyarról angolra, gyorsan, igényesen és jó áron dolgozunk. Fotósok kapcsán is tudunk segíteni, írjon nekünk bátran!

info@hungarianwines.eu