Így kell rendezvényt csinálni. Az éves, immár 13. alkalommal megrendezett Pinot Noir Vertikális kóstoló annyira jó volt, hogy érdemes róla példát venni, a borkedvelőknek meg jó előre foglalni, bármit is csinálnak. Legközelebb most pénteken (április 12-én) lesz a Szomszédok borvacsora-sorozat 3. epizódja a Nyakas Pincészet vendégszereplésével, és persze júniusban ismét lesz ChardonnÉj, a birtok legnagyobb borfesztiválja. A jövő évi Pinot-vertikálisra is érdemes lesz időben foglalni (általában márciusban van), idén már hetekkel korábban elfogyott az összes jegy.
Fotók: Etyeki Kúria

1. Meghívás – hónapokkal előre

A Pinot Noir Vertikális nagyjából 60 fős rendezvény volt idén, és hogy megtelt, abban része volt annak is, hogy időben elkezdték hirdetni. A jegyvásárlókon kívül voltak meghívott vendégek is, megtiszteltetés volt, hogy én is meghívást kaptam, a módja pedig különösen: a birtok vezetője felhívott decemberben, hogy vajon március 3-án ráérek-e. Annyira ritkán találkozom ilyen gondos előrelátással, hogy én rögtön meghatódtam, és igen, vettem egy repülőjegyet, a tavaszi magyarországi látogatásomat az ő rendezvényükhöz igazítottam. Idén kimaradt a magyar húsvét, nem repkedhetek annyit, a bolygóra is kell gondolni, meg aztán pénzzel és energiával sem bírja az ember. A húsvéti sonkát tormával becseréltem 20 pinot noirra, és nem bántam meg:). Most ezzel nem azt akarom mondani, hogy akkora ember vagyok, hogy hónapokkal előre tele a naptáram, csak annyi a tennivaló, hogy hónapokkal előre tele a naptáram. Akinek nincs tele, azt lehet, hogy nem is érdemes elhívni.

2. Minden profi

A szervezők minden apró részletre ügyeltek, még ültetőkártyákat is készítettek, a vendégeket gondosan megtervezetten ültették le. A Kúria napfényes, csupa üveg kóstolóterme ideális helyszín, és ahogy elindult a nap lefelé, egyre varázslatosabb színekkel vonta be a termet. Természetes, hogy a kóstolt kortyok is közrejátszottak ebben, de inkább a kifinomultságukkal és komplexitásukkal, mintsem az alkoholtartalmukkal. Egyébként az egyetlen picit kellemetlen tényező némelyik vendég viselkedése volt, akik úgy érezték, hogy feltétlen le kell inni a belépő árát. Borsos Kitty, a moderátor ügyesen kezelte őket, és én sem tudom, mi lehetne a megoldás, mit lehet tenni a tapintatos figyelmeztetésen túl, mert amúgy kedves, figyelmes vendégekről van szó, csak az egyik túlságosan elbágyadt, néhányan pedig túl élénkek lettek. A szervezőket arról is kérdeztem, hogy külföldi vendég hogyan vehetne részt egy ilyen eseményen, hiszen a szöveg, a borok kommentálása fontos része a kóstolónak. Elmondták, hogy volt már rá példa, hogy egy hatfős külföldi társaság kedvéért szikrontolmácsot szerveztek – a rugalmasság is példaértékű. A kóstolót követő vacsorán minden nagyon finom volt, ciki, nem ciki, én kétszer is visszamentem… És persze a mellettem ülő vegetáriánusnak sem kellett éheznie.

3. Nem szabad féltékenykedni

Egyszer volt szerencsém részt venni egy ebéden a Chateau Margaux-ban. Hiába vannak mesés boraik, az üdvözlőital nem lehetett a sajátjuk, champagne-t kínáltak (méghozzá Krug volt az). Éreztem már azt egy tokaji háromnapos túrán, hogy jaj, csak egy kis vörösbort kaphatnék. A Pinot Noir Vertikálison természetesen nem lehetett más szőlőfajta bora (bár itt is volt welcome fehér buborékos), de lehetett más borászat – a vendég a tokaji Dobogó volt Domokos Attilával és 10 pinot-jukkal. Az Etyeki Kúria gyakran hív vendégül borászatokat, erre épül a Szomszédok borvacsora-sorozat, és a nagy nyári rendezvényük, a ChardonnÉj is más pincészetekkel együtt teljes. Bölcs dolog belátni, hogy egy vagy több vendégbirtokkal többet adunk a résztvevőknek, a vendégborászat nem veszi el a reflektorvényt, hanem megduplázza azt, az esemény mélyebb nyomot hagy, az emlék szebb lesz.

4. Kreativitásból nincs hiány

2 pincészet 20 különböző évjáratú borát meg lehet kóstolni csak úgy, szépen, sorban, esetleg párban (bár a Dobogótól 7 tétel volt, a Kúriától 13), de meg lehet úgy is, hogy az tele van játékkal, ötlettel. Itt 6-féle flightra (borsorra) osztották a 20 bort, ebből kettő vakkóstoló volt, így volt lehetőségünk találgatni, okoskodni, de a másik négynél felfedték a borokat, így ezeknél jobban koncentrálhattunk az elhangzottakra. Az egyik flight például a Drámamentes évjáratok nevet kapta – utalva a pinot noir kényes természetére –, és volt Kincseink borsor a legrégebbi évjáratokkal, illetve megkóstolhattuk a Mérész Műhely négy tételét, ezek hordóban érlelt pinot-k voltak, Mérész Sándor főborász limitált szériás kísérletei. Mindegyik bor kivétel nélkül igazi pinot-karakter volt. A húsz tétel közben visszaemlékeztem húsz évvel ezelőtti első pinot noir-tesztünkre, még a Decanter magazinnál – a szakemberek csak csóválták a fejüket, hogy talán nem kellene ezzel a fajtával Magyarországon foglalkozni. Egy-két kivétel volt, már nem emlékszem, hogy mik, de nagy eséllyel az egyik a most is kóstolt Etyeki Kúria 2003-as volt – még mindig teljesen jó formában. Később, a Vince magazinnál megtartott pinot-teszt sem volt fényesebb, ez a vertikális viszont bebizonyította, hogy megy már nekünk ez a pinot-készítés. A közönségkedvenc a hordós tételekből került ki (Etyek Kúria Hordóválogatás 2018), de megvallom, én a drámamentes évjáratok borait fogyasztanám inkább, mindkét borászattól.

5. A borász mellé kell a sav

Hány borvacsorát ültem végig, ahol az amúgy okos és érdekes borász bemutatója a harmadik fogás tájékán már a közönség zsivajába fulladt! Mert bármilyen izgalmas a mondandója, az ember természeténél fogva ráun a monoton beszédre, hátha még az illető mély, duruzsoló, egyszínű hangon beszél. A Pinot Noir Vertikálison nem hagytak minket unatkozni, mert a két – persze mély hangú, viszonylag halk szavú – főborász mellett ott volt Kielmayer Kristian borszakértő, aki az egyik legjobb boroktató ebben az országban, közérthetően és szórakoztatóan tanít, ezt tette most is. De, aki leginkább lendületet vitt a műsorba (mert igen, ez már inkább egy szórakoztató stand up-szerű vidám műsor volt sok humorral), az Borsos Kitty volt, a moderátor. Kitty profin építette fel a programot, olyan volt, mint egy Netflix sorozat – a streaming-szolgáltatóhoz már be sem kerülhet olyan sorozat, ahol nem cserélgetik az idősíkokat. Kitty sem lineárisan haladt, ugráltunk Tokaj és Etyek között és az évek, évtizedek között is, de persze gondosan megtervezve. Kitty lendületes beszédstílusa, gyors reakciója a váratlan helyzetekre, hozzá a kedves őszintesége bámulatos volt, és jót tett a három férfi jelenlétének. Úgy kellett ő melléjük, mint maradékcukor mellé a sav, egyensúlyba hozta a kóstolót.

Köszönöm, hogy részt vehettem!

Németh Ágnes