Olaszrizling új nevéről pro és kontra

A hungarianwines.eu 2400 címre küldött angol nyelvű hírlevelének legolvasottabb és legtöbb reakciót kiváltott bejegyzése az olaszrizling nevének megváltoztatását taglaló cikk volt. Mint ismeretes, három balatoni borászszervezet, a Balatoni Kör, a Rizling Generáció és a Csopaki Kódex, arra tett lépéseket, hogy keressenek egy  „új, kevésbé félrevezető nevet a fajta számára, ami különösen az export piacokra nézve fontos”. A több mint 50 névjavaslatból hármat küldtek el a svájci UPOV nevű szervezetnek, amely megvizsgálja, hogy megfelelnek-e a nevek a nemzetközi szabályoknak (földrajzi nevek kizárása, stb.). A három esélyes név az olaszrizling szóból képzett oris, a ma is használt nemes rizling előatagja, a nemes, illetve az olaszrizling egyik ízjegye, a mandula régies neve, a mandola. Megkérdeztünk néhány szakértőt, hogy mit szólnak a névváltoztatáshoz.

Elizabeth Gabay MW brit borszakértő

Nos, az első reakcióm az volt, hogy a névváltoztatás időpocsékolás – és csak még inkább összezavarja az embereket. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a változtatásból járó előnyök túlnőnének a hátrányokon. Jelenleg a szőlőfajta kapcsán mindig el kell magyarázni, hogy a fajta nem olasz és a rajnai rizlinghez sincs köze. Azok, akik a magyarázat hiányában kóstolják a fajta borait, olyan jegyeket keresnek a borban, amik nincsenek ott. És a név arról sem árulkodik, hogy magyar szőlőfajtáról van szó.
Ami a javaslatokat illeti, az oris nem a legnyerőbb számomra, úgy hangzik, mintha egy hybrid lenne, a nemes és a mandola azonban tetszenek – miért ne legyen mindkettő? Nemes mandola, noble almond – szépen hangzit a nem nagyar ajkúaknak, és könnyen megjegyezhető.

 

Chris Boiling brit borszakíró, többek között a jancisrobinson.com szerzője, egy szlovén miniborászat tulajdonosa

Úgy vélem, a változtatás jó lehet az exportőröknek (és a potenciális exportőröknek), mivel véget vetne a rajnai rizlinggel való összekeverésnek. A hazai piac számára azonban kevésbé lehet előnyös. Tudom, milyen nehéz hozzászokni egy új névhez, én például a Snickers csokira is a régi nevét használom (Marathon) – és persze a házas leányaimat is lánynevükön említem.

Szlovéniában az olaszrizlinget laški rizlingnek hívják, amelyet sem a külpiacokon, sem belföldön nem tartanak sokra. A szlovén esetben tehát mindenképp hasznos lenne az új név. És ha a névváltoztatás valóban napirendre kerülne, én a graševina mellett kampányolnék. A graševinát otthonában – Horvátországban – is elismerik, és a Wine Grapes című könyvben is szerepel a név – én pedig nem mondanék ellent a könyv egyik szerzőjének, Jancis Robinsonnak…

 

Anders Levander svéd borszakíró, Svédország legolvasottabb online boros szaklapja, a DinVinguide tulajdonosa
Gondoljunk csak a proseccóra – a szőlőfajtát átnevezték, most gleraként ismeri a világ, s az új név segít elkerülni a félreértést, mivel ma a Prosecco csak a glerából készült eredetvédett pezsgőre vonatkozhat, míg a csendes bort nem hívhatják így. Egy másik példa – amely már Magyarországot is érinti, a tocai friulano szőlőfajta esete, amelyet éppen Tokaj védelmében, az Európai Unió döntése következtében kellett átnevezni, és kevesebb mint két év elég volt, hogy a világ hozzászokjon a lecsupaszított friulano elnevezéshez az északolasz Friuli vidék borai kapcsán.

 

Romsics László, a VinCE Magazin állandó tanácsadója, a Csányi Pincészet vezérigazgatója

Magyarországon az olaszrizling jól csengő és sok fogyasztó számára elismert bor nevét jelöli. Mivel ennek a bornak a piaca nagyrészt Magyarország, így én nem pontosan értem, hogy miért kellene változtatni ezen. A fogyasztónak még egy jelentősebb pénzügyi ráfordítás ellenére is nehéz lesz elmagyarázni a változás szükségességét, nem beszélve arról, hogy a változás üzenetével sem lehet mindenkit elérni. Ez könnyen forgalomcsökkenést generálhat. Exporton sem gondolom, hogy szükséges lenne a jelentősebb változtatás, talán elég lenne csak annyi, hogy Hungarian Riesling, ahogy Dél-Afrika használja a saját fajtájára a Cape Riesling elnevezést.

 

Szászi Endre borász, Szászi Pincészet, Szent György-hegy, Badacsony

Véleményem az, hogy zászlós borunkat nem az olaszrizling nevének megváltoztatásával ismertethetjük meg a Kárpát-medencén kívüli világgal. A világ ennél bonyolultabb neveket is elfogadott már és az ‘olasz’ szavunkat idegen nyelvek nem társítják Olaszországhoz, ahogy a ‘nemes’-t sem a noble szóhoz. Helyezzük a hangsúlyt a bor egyediségére, bemutatására, megismertetésére – de előbb hazánk bormarketingjére. Ne feledkezzünk meg a valóságról, arról, hogy az olaszrizling helyben, hazánkban és magyar nyelvterületen kerül piacra 90%-ban. 180 éve tudunk a fajtáról, ünnepeljük mint honosult hungarikumot – mások kincsként őriznék, ha ilyen történelme lenne boraiknak.