Wine Paris expo 2024

Én már parizer…

Tapasztalatok a Wine Paris expóról kiállítóként

Németh Ágnes
Egy kortárs íróval leveleztem egyszer, nem ért rá egy felkérésre, mert Párizsba utazott, ő írta azt, amit én most címnek adtam. Egyrészt, mert engem ismét meggyőzött a Wine Paris, még jobban, mint eddig, másrészt mert az is nyilvánvaló, hogy amennyire a rossz hírű felvágott távol áll mindentől, ami ízig-vérig párizsi, úgy sajnos mi (a magyar bor) is roppant messze vagyunk attól, hogy igazán keresettek legyünk egy Wine Paris méretű szakkiállításon.

Nem csak a franciáké

Tavaly vendégként, a Covid előtt pedig kétszer társkiállítóként vettem részt a párizsi expón. Amikor kóstoltattam, tapasztalhattam, hogy mennyire jó minőségű a vendégkör, mindenki érdeklődő, szakmabeli és profi volt. Borászok egymás között muslincának vagy muslicának szokták hívni azokat a rendezvényre járókat, akik megisznak minden lepattanót, de nincs semmi hasznuk, nos, a Wine Parison nem találkoztam muslincákkal. 4074 kiállító volt 48 országból, a nemzetközi részvétel 53%-kal nőtt a tavalyihoz képest – ez magyar kiállítóként jó, hiszen míg a Vinitaly sokkal egyértelműbben azoknak szól, akik olasz borokat keresnek, a régi, bordeaux-i Vinexpo azoknak szólt, akik francia borokat kerestek, úgy ez az expo a komoly nemzetközi kínálatával már jóval több, mint egy francia vásár (a Wine Paris először önálló expó volt, majd a Vinexpóval egyesülve érte el jelenlegi méretét). 41 253 vendég volt, ennek 40%-a külföldi, összesen 138 országból utaztak szakemberek a párizsi szakvásárra. A francia borászatok természetesen fölényben voltak, de a látogatók nemcsak a francia borokra voltak kíváncsiak.

Gabriella Orosz Wine Paris 2024
Máté Csanaky Wine Paris 2024
Zsombor Gál, Wine Paris 2024

Bohémek, de hatékonyak

Társkiállítóként korábban nem szembesültem azzal, hogy milyen franciákkal egyeztetni, most viszont kaptam belőle, nem csak ízelítőt. A német precizitás távol áll tőlük, amit el lehetett rontani, azt elrontották. Sok gondunk volt a kissé túlbonyolított online kiállítói felülettel, a stand költsége egyszer magyarázat nélkül, rejtélyesen megnőtt, a társkiállítóimnak tévedésből egy másik standot osztottak ki – csak néhány, ami eszembe jut. Azonban némi levelezés és telefonálás után végül mindent megoldottak, kijavítottak, orvosoltak, ráadásul mindig roppant udvariasan.
A rendezvényen magán pedig bámulatosan tökéletes volt a logisztika: minden rendelt bútor precízen a standunkon várt minket, minden bor épségben megérkezett, egyben, az ígért idősáv elején, a vásár ideje alatt sosem fogyott el a tiszta pohár, folyamatosan ürítették a köpőcsészét és a szemetet. Az online felületen pillanatok alatt tudtam bannert generálni a logónkkal és standszámmal, és volt egy online platformjuk, ahol könnyen rá lehetett írni a kereskedőkre. A Sajtóközlemény szerint ezen a platformon 10 146 találkozót beszéltek meg. Ami szinte hihetetlen: a Wine Paris munkatársa minden nap végigjárt, és ellenőrizte, hogy valóban megörtént-e a találkozó. Volt a közelünkben elég mosdó, két büfé normális árakkal, a nemzetközi pavilon rögtön a bejárat mellett volt, csak hát a mi kis standunk került a legtávolabbi sarokba – de érthető, egyetlen 5000 eurós stand bérlésével még nem kérdezik meg, hogy merre szeretnénk elhelyezkedni. Egyébként az óriási moldovai Purcari volt velük szemben a csinos kiállítóterével, ők sem panaszkodtak a tájolásra, így inkább én sem teszem, nálunk is volt forgalom. A standunk kicsit szűkös volt, de azért elfértünk, még egy kis tárgyalóasztalunk is volt, és mivel dekorációra már tényleg nem tudtunk költeni, inkább az “aranyosságra” hajtottunk – kedves, néhol vicces és ötletes képek kerültek a falra a borászokról.
Az előnyök felsorolásakor fontos kiemelni, hogy Párizsba viszonylag jó áron lehet repülőjegyet találni, az expó egy világváros életében nem akkora dolog, hogy megemelne a szállásárakat, és hát mesés a konyhájuk…

Wine Paris Hungarian exhibitors

Tokajon túl kietlenség honol

Mármint a fejekben. Egyrészt nagyszerű, hogy Tokaj tényleg mond valamit szinte minden borszakértőnek, a furmint kampányoknak hála még a száraz tokajival is képben vannak. Másrészt viszont megdöbbentő volt, hogy a bikavér, a kékfrankos vagy a villányi franc “did not ring the bell” – sejtelmük sem volt, hogy mik ezek. Emiatt is hasznos volt a közös stand, nálunk ugyanis 9 pincészet borait lehetett kóstolni, ebből két tokaji volt – Balassa és Zsirai –, és a céllal érkezők többsége miattuk jött.

Hasznos volt még az is, hogy a standunkon volt Orosz Gabi, aki egy élő nyelvi csoda, úgy váltott franciáról angolra vagy spanyolra, mintha csak egyik lábáról állt volna a másikra. Gál Zsombor a Homola Pincészettől és Dúzsi Tomi a Dúzsi Családi Pincészettől szintén tudott beszélni a kevésbé poliglott franciákkal.

Egzotikum vagyunk

Sokszor elhangzik, hogy mi csak itthon vagyunk világhírűek, és ez így is van. Nem tudnak rólunk semmit, ugyanolyan egzotikumként kóstolják a borainkat, ahogy mi ámultunk el, amikor az első libanoni bort kóstoltuk. Éppen ezért a közvetlen új kapcsolatokon túl annak is van értelme, ha sommelier-knek vagy WSET hallgatóknak kóstoltatunk – diákok pedig jöttek hozzánk bőven. Távoli haszon, de jó belegondolni, hogy nekik már a diplomájuk kézhezvételekor lesz fogalmuk erről a kis tépett sorsú országról.

Jártak nálunk celebritások is, például Gaëtan Bouvier, a 2016-os francia sommelier-bajnok, aki jelenleg az Insitute Lyfe vezető sommelier-je (ez a lyoni Bocuse Institute utódja), ő egy nagy francia borkereskedés managerével jött, persze a tokajiak miatt, de még könnyű kadarka is érdekelte volna – sajnos az éppen nem volt nálunk. Ott volt José Vouillamoz, a Wine Grapes című alapmű ötletgazdája és egyik szerzője (Jancis Robinson és Julia Harding mellett). Jártak nálunk kínaiak, koreaiak, de volt svéd és észt vendég is. Több spanyol kereskedő is megfordult a standunknál, és talán meglepő, de kifejezetten nyitottak voltak a magyar borokra (a bikavér – sangre de toro az azonos nevű híres Torres-bor miatt legalább köthető volt számukra). És persze utolsó nap jöttek a kiállító-kollégák is, de, ahogy Orosz Gabi mondta, sosem tudhatjuk, az is előfordult már, hogy egy borász segített valakit üzleti lehetőséghez jutni.

Amrita Singh Wine Paris 2024
Ágnes Németh Wine Paris 2024
Jose Vouillamoz Wine Paris

Jövőre ugyanitt

Annyi történt tehát, hogy önerőből egy kis nemzeti bormarketinget csináltunk, és ezért köszönet a borászoknak, akik erre pénzt és időt szenteltek (vacakoltak a borok szállításával, részt vállaltak a stand árából), a fent említett négy borászaton kívül még benne volt a Heumann (Villány), a Jackfall (Villány), a Lajver (Szekszárd), a Szeleshát (Szekszárd) és a Tűzkő (Tolna). Volt még itt-ott egy-két magyar borászat a kereskedő partnerénél vagy vendégként, például külön köszönet Demkó Natáliának a Holdvölgy birtoktól, aki szorgosan küldte hozzánk a látogatókat. Jó lenne, ha jövőre többen lennénk, de az is lehet, hogy a nemzeti bormarketing is támogatja majd a részvételt. A párizsi Magyar Nagykövetség képviselőivel a szervezés során is sokat egyeztettünk, a standra is ellátogattak, velük együtt jövőre talán az expót kísérő esti, párizsi rendezvény is megvalósul majd.
Az időpont megvan, én 2025. február 10–12-én alighanem ismét Párizsban leszek!

Wine Paris entrance

Hungarianwines Follow us on instagram

Made with love by Nemos Creative Ltd.